Hogyan történik?

A kiválasztás folyamata

A közösségi gyűlés résztvevőinek kiválasztása egy többlépcsős, véletlenszerű kiválasztáson alapuló folyamat.

1. Az első lépésben az adott ország vagy település lakosai közül, az illetékes hivatalos szerv által vezetett lakcímnyilvántartásból véletlenszerűen kiválasztunk öt-tízezer nevet és lakcímet, és ezekre postán meghívókat küldünk.
2. Ezt követi az online regisztráció. Ennek során mindenki jelentkezhet a közösségi gyűlésre, aki meghívót kapott, és szívesen részt venne rajta.
3. Miután lezárult a jelentkezés, a jelentkezők közül véletlenszerűen kiválasztunk egy előre meghatározott számú (általában 40-100) embert. Ők fognak részt venni a közösségi gyűlésen. A véletlenszerű kiválasztást reprezentatív módon végezzük, hogy a közösségi gyűlés kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint a lehető legpontosabban leképezze az adott közösséget. Velük telefonon vagy e-mailen vesszük fel a kapcsolatot hogy ezt tudomásukra hozzuk, és tájékoztatjuk őket az eseményen való részvételhez szükséges tudnivalókról, és megbeszéljük, az étrenddel vagy mással kapcsolatos igényeket.

Közösségi gyűlés folyamata

A közösségi gyűléseknek három kulcsmozzanatuk van: ismeretszerzés, deliberáció és döntéshozás.

Ismeretszerzési szakasz
A közösségi gyűlés első szakasza. A téma nagyságától és a gyűlés napjainak számától függően legalább egy, de sok esetben több napig tart. Az ismeretszerzési szakaszban a gyűlés résztvevői előadások vagy írásos anyagok formájában megismerkednek a téma megértéséhez szükséges fogalmakkal és kapcsolódó tényanyaggal, szakértők és érdekcsoportok különböző álláspontjait ismerik meg, ezeket csoportmunka során feldolgozzák.

Deliberációs szakasz
A közösségi gyűlés során, az ismeretszerzési szakaszt követően alkalmazott módszer a gyűlés témájának megbeszélésére. Tanácskozásnak vagy mérlegelésnek is nevezik. Deliberáció alatt olyan hosszú és körültekintő megbeszélést értünk, amely egy döntés meghozását segíti elő. A deliberációban részt vevők részletesen megismerik a többiek különböző pozícióit, és ezeket gondosan mérlegelik. Ezáltal jobban megértik, hogy az adott témában mely pontokon van szükség kompromisszumokra ahhoz, hogy döntés születhessen.

A deliberációt megelőzően arra is elegendő időre van szükség, hogy a résztvevők több különböző aspektusból is megismerjék a tárgyalt témát (lásd: ismeretszerzési szakasz). A különböző, esetenként egymással ellentétes nézőpontok megismerésén túl a deliberáció során az is fontos, hogy a résztvevők ne csak szlogenek szintjén, hanem kellő mélységében feldolgozhassák és megtárgyalhassák a tanultakat.

Döntéshozás
A deliberáció eredményeként az abban résztvevők képessé válnak megalapozott, megfontolt döntések meghozására az adott témában, a résztvevők ötleteket és ajánlásokat fogalmaznak meg. A közösségi gyűlés során ezeket név nélkül rögzítjük, ésarra használjuk, hogy egy összefoglalót készítsünk, amely összegzi a közösségi gyűlés ajánlásait, és magában foglalja a többségi és kisebbségi véleményeket is. Az összefoglalót bemutatjuk a nyilvánosságnak, megkapják a döntéshozók, és az abban foglaltakra nyilvánosan reagálnak.